Utólag is Áldott Húsvétot kívánok mindenkinek, akinek nem tudtam ezt az üzenetet időben átadni. A hetek sokszor monoton ismétlődése miatt csak a nagyhét hétfőjén esett le, h a következő hétvége (és persze a hétfő) már Húsvét... A hajón alig volt nyoma az ünnepnek; a pászkára való tekintettel megint volt kóser kajás asztal terítve, de úgy láttam, nem nagyon seregtek körülötte a vendégek. A személyzetnek hétfőn adtak sört meg bort, meg azt hiszem eggyel több halétel volt a kínálatban Nagypénteken, de ezen kívül semmi extra. Ez ugye múlt héten volt, úh kezdem a korábbi eseményekkel.

Március elején egy indiai kollégámmal ellátogattunk a híres Amerika-plázába (Plaza de las Americas), San Juan-ban. Ebben a nagy extra, h gyakorlatilag egy hatalmas pláza tele rahedli sok bolttal (amikben sok baromság is kapható). Ezen kívül nem fogott meg sokminden benne, úh csak 3 kép van róla a galériában.

A rákövetkező szombaton Szt. Martin-on fogtam magam és elindultam felfedezni a francia oldalon azt az erődöt, amit még Ági barátommal láttunk a távolból a februári túránkon. Erről kiderült, h magánterület és jelenleg építés alatt áll... Vki épít magának egy erődöt acélmerevítésekkel... Viszont a környékén vannak hangulatos nyaralók, úh ezekről is készültek képek.

Másfél héttel ezután, Barbadoszon 4-en (Katarina, egy ukrán felszolgálólány; Zoli, a netmenedzser és Karesz, az egyik magyar pincérsrác) nekivágtunk, h felfedezzük Harrison-barlangját. A név mögött nincsen nagy sztori; a 18. sz.-ban egy Thomas Harrison-é volt a földterület, ahol később a barlangot felfedezték. Jó túra volt, főleg, h nem is kellett járnunk - egy elektromos kocsival vittek körbe a barlangon. Részletek a képeken.

Április első szombatján megint volt egy a személyzetnek szervezett túra: Szent Martin-on vitorláztunk 2 hajón. Kettéosztották a 32 fős társaságot és versenyeztünk egyet. Jómagam a kanadai zászló alatt suhanó hajón voltam. Elég látványosan mi értünk át a célvonalon elsőként, de a bírák vmiért a másik, amerikai lobogósat hozták ki győztesnek. A 15 dolláros díjban benne volt egy kis sör a fedélzeten, a verseny végén egy pohár rumpuncs és egy póló, úh nagy lázadás nem tört ki a nyilvánvaló bunda miatt.

Múlt pénteken, Szt. Kitts-en szintén egy személyzeti túrára fizettem be (nem tudom hirtelen jobb fordítással illetni a "crew activity" szerkezetet). Itt egy jelenleg nem aktív, Liamuiga nevű vulkánt másztuk meg. Elég kemény menet volt; sokszor kellett 4-kézláb másznunk felfelé, párszor kaptunk rövid zuhét (ami mondjuk jólesett útközben, de a csúcson már emiatt hideg is volt), de összességében nagyon jó volt. A vezetőnk, Chuck busszal felvitt a hegy lábához, indulásnál adott palackos vizet, a csúcson gyümölcsöt és keménytojást osztogatott, visszaéréskor pedig sörrel, bambival meg vmi mazsolás sütivel dobált minket, kimerült vándorokat. 2 és fél mérföld volt a túra hossza és kb. 800 métert emelkedtünk ezalatt (ha túrázó ismerőseimet érdeklik az adatok). Itt egy link képekkel, ha az enyémek túl ködösek lennének.

Ennyi a galériához kapcsolódva. További rövid hírek:

Folyamatosan mennek és jönnek a régi és az új kollégák. A mozgolódásnak hála, ordasan horkoló filippínó kabintársam elköltözött mellőlem és egy régi motoros, indiai srác, Chandran lett az új lakótársam. Vele már semmi gond nincs, úh a maradék 5 héten nyugodtan fogok aludni.

Az 5 hét a hajón való létemet jelenti; az utána következő 2 hetes USA vakációm egyre kézzel foghatóbb. A szükséges vízumregisztráció és a repjegyek megvannak: május 20.-án elrepülök San Juan-ból Miami-ba; onnan 2 (egyelőre még képlékeny) hét következik az USA keleti partján (tervben van a Kennedy űrközpont, az Everglades tájvédelmi terület, Washington, talán Baltimore, Philadelphia és New York), aztán NY-ból június 2.-ai indulással, Kijev érintésével június 3.-án, vasárnap érkezek du. 3 előtt 5 perccel szeretett fővárosunk repterére.

Itt most majdnem azt írtam, h "Szóval látom a fényt az alagút végén", de mivel továbbra se érzem rossznak ezt a hajós melót és még mindig úgy gondolom, h még 1 szerződést bevállalok (annál is inkább, mert a hazarepjegyeket a vakációzás miatt nekem kell állnom -a cég csak utólag fizeti ki nekem), inkább a jól megérdemelt pihenést látom már egyre közelebb.

Mindenképpen jelentkezem még a lelépésem előtt, de addig is továbbra is várom az otthoni híreket (bármennyire is jelentéktelennek érzitek, kedves blogolvasók), mert bármennyire is azt hiszitek, h a nagy (természetesen nem létező) hawaii életérzés eltompította az agyamat az otthoni események iránt, minden hírmorzsa érdekel otthonról, merthát be kell, h valljam, lassan elkezdtetek hiányozni ;-) (viccen kívül: tényleg)

galéria link:

https://picasaweb.google.com/kolestom/HajosBlog20120415#

Szerző: kolestom

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tengerre.blog.hu/api/trackback/id/tr874447449

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lazov 2012.04.23. 11:11:04

Örömmel olvasom, hogy hiányzunk. Nyugi, a helyed megvan még, majd elzavarod onnan Gyulát.
Pont hazaérsz a Data Cleansing projekt második ütemére, szerintem ez fantasztikus egybeesés, Isten ujja!...:-)
(HL)

kolestom 2012.05.05. 19:27:16

@lazov: Ez nagyon csábítóan hangzik; meggondolom, h ne menjek-e vissza a vodához :-P
Amúgy itt is ömlik a "bullshit" sokszor, de vmiért itt annyira nem zavar. Lehet, h köze van hozzá a Karib-tenger közelségének :-)
Egyébként itt is van csocsóasztal a crew-bárban, meg wii, meg playstation. De itt legalább legálisan be lehet verni 1 (vagy több) sört vii-tenisz közben.