Az utóbbi 1 hónapban sok minden történt, de főleg változás körülöttem, szóval olyan sok hajón kívül töltött eseményről/túráról nem tudok beszámolni, mint múlt hónapban (azaz január végén, de ne firtassuk, h mikor frissítettem utoljára blogot :-))

Időrendben kezdjük ott, h Lucindával burjánzó kapcsolatunknak én véget vetettem. Elég más világok vagyunk (, ami ugye alapból nem baj, de baráti kapcsolaton kívül nem érezetem iránta igazán semmi komolyat), úh úgy láttam, ne erőltessünk olyan dolgot, aminek nincs jövője. Szegény elég rosszul viselte a bejelentésemet (le is akart lépni a hajóról), de szerencsére pár nap elteltével lenyugodott és most már tök jól elvagyunk. Kedvelem a társaságát, állandóan beszólogatunk egymásnak (persze poénból), úh helyreálltak a dolgok.

Krisztián cimborámat sajnos idő előtt szabira küldték; érkezett egy új gyakornok lány - szintén mexikói - és mivel nem lehetünk bizonyos létszám fölött a fotós csapatban, vkinek mennie kellett. Krisztián állt legközelebb a hazamenetelhez, úh ő választhatott, h marad, vagy megy. Az utolsó hetekben már nehezen viselte a hajós életet (amit most már én is kezdek érezni), úh a menetel mellett döntött. Rossz volt, h lelépett. Sok mindent köszönhetek neki: itt volt, amikor a Victory-ra érkeztem; megmutatta, mi merre, hány méter; nagyon jó társaság volt. De hát: "C'est la vie", ahogy a német mondja.

A másik nagyon jó cimborám, Ági is lelépett sajnos. Neki tervezett volt a lelépés: lejárt a szerződése. Ő is hiányozni fog: jó volt sörözni vele, hasonló ízlésvilágunk van, úh jó volt vele is dumálni. De hát: "So ist das Leben", ahogy a francia mondja. (Írtam volna, h "Esta es la vida" spanyolul, de a google fordító kijavított, h a'szongya: " Así es la vida"... még gyakorolnom kell :-)) Egyébként az utolsó előtti hetén egy jót túráztam vele St Martin szigetén (képek a galériában). Már nagyon hiányzott az erdő, a zöld az életemből. Főleg, h a Lucindával való szakítás utáni napon történt, jól kitisztította a fejemet.

Krisztián lelépésével új kabintársat is kaptam. Mivel az egyik filippínó laboros srác is lelépett, az új jött a kabinomba. Szintén filippínó, viszont bagózik, ritkán mosakszik, ergo: kicsit büdös (főleg a cigi miatt) és irtózatosan horkol. Szerencsére éjjelente a hajó megy, úh a ringás miatt hamar elalszom, de egyik éjjel - miután halkan gitározgattam - őutána próbáltam elaludni. Meg is kaptam a decibel-dózist... Szóval a lényeg, h előtte kell elaludnom :-)

San Juan-ban sikerült végre eljutom az El Morro erődbe (képek a galériában) és a Las Americas múzeumba. Az utóbbiban egy nagyon jó kiállítás volt az egész amerikai kontinens indiánjairól meg pár puerto ricoi művészről, akik próbálták a keresztény ikonográfiát kicsit újszerű formába önteni. Az egyikük Eric Tabales; akit érdekel, érdemes a neten utánanéznie.

Slattyogtam azóta St. Thomas-on, St. Kitts-en, Barbadoszon. Képek a galériában.

Valamint feltöltöttem pár képet, amiket másoktól szereztem a szilveszteri buliról, búcsúztatóról, miegymásról.

Galéria link:

https://picasaweb.google.com/kolestom/HajosBlog20120303

Szerző: kolestom

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tengerre.blog.hu/api/trackback/id/tr654286884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lazov 2012.03.23. 11:21:14

Ja, és majd' elfelejtettem. Mikor jársz Magyarországon?